Főhősünk egy félresiklott bűvész, aki hiába tudja trükkök tömkelegét, mégis egy bárban dolgozik felszolgálóként, azon tűnődve, hogy hol rontotta el az életét, miközben egyes ismerősei már rég befutottak a tévében. Aztán egyszer csak a derült égből belecsap a villám.
Azt hiszem, az efféle sztorikban legjobbak a japánok, amiknél már a poszteren is látszik (ráírják), hogy afféle édes-bús, helyenként nevettető, helyenként megható pillanatokban lesz része a nézőnek. Nincs ez másképp itt sem, bár érdekes módon Gekidan Hitori saját regényét rendezte meg, egész nívós szereplőket összetoborozva (Oizumi Yo, Shibasaki Kou, stb.). A villámcsapás után történtekről bármit is írnék, az óriási spoiler lenne, mindenesetre ügyesen van megoldva az utána következő hosszú szakasz, a színpadi előadások nagyon jól el lettek találva (remekül mutatják be az efféle produkciók nehézségét), a többi pedig önmagában is érdekes és elgondolkodtató szál. Aranyos kis sztori, ráadásul nincs is elnyújtva, ilyenek még jöhetnek!
Utolsó kommentek